1998. j�lius 23, �letem meghat�roz� napja. 7 �ves voltam. A j�liusi nap melegen s�t�tt, �n utols� nagyin�l t�lt�tt napomat a ny�ri sz�netb�l az udvaron �lveztem. Lehet, hogy �pp egy sz�nes lepke ut�n iramodtam, vagy tal�n nagyi illatoz� vir�gainak szirmait t�pkedtem a kiskertben. Egy biztos. Minden egyes pillanatot arra haszn�ltam fel, hogy min�l eml�kezetesebb legyen. Nem t�r�dve a k�lvil�ggal a dombon �ll� h�zik� el�tt m�g nem tudtam, hogy az �let �r�mein k�v�l l�teznek csal�d�sok, f�jdalmak is.

...

Este hat �ra volt. Nagyi kifel� ballagott a h�zb�l, ahol rajzolgatni �s j�tszani szoktam. Tudtam, hogy vacsor�zni h�v. Ilyenkor, tikkaszt� melegben mindig az udvaron ett�nk. De mikor nagyi k�zelebb �rt, megl�ttam, hogy s�r. A feh�r m�anyag asztalra pillantottam, amit m�g 2 �ve apu vett, de az �res volt.

Nagyi fel� futottam, hogy hamar�bb oda�rjek hozz�. Mivel apr� szemeit m�r teljesen kis�rta, meg�leltem.

- Mi�rt s�rsz?

- Ugye szeretsz a nagyival lenni? – k�rdezte, mintha nem tudn� az egy�rtelm� v�laszt. B�lintottam.

- Sajnos apu ma este nem tud elj�nni �rted, Ritusk�m. – �tkarolt, �s a feh�r asztalhoz ment�nk.

...

Egy pillanaton bel�l m�r mindketten s�rtunk. Elmondta, hogy az el�bb h�vott valami rend�r �s megk�rdezte, az � fia-e Farkas L�szl�. Mivel nagyi igent mondott, a rend�r bejelentette neki, hogy apu s�lyos balesetet szenvedett ide j�vet. Egy kocsi �thajtott a piroson �s a mi aut�nkkal �tk�z�tt �ssze. Apa szervezete a k�rh�zba sz�ll�t�s k�zben feladta a harcot a fej�n tal�lhat� nagy sebek ellen…

Folytat�s!

Ha az ember elvesz�t egy sz�l�t, �lhet tov�bb n�lk�le is, vagy akad egy �j, mostoha. Mintha valami p�ros szervr�l besz�ln�nk. Egy ves�vel is lehet �lni. De vese n�lk�l nem lehet. �pp ez�rt agg�dtam mindig apu miatt, nehogy valami baja essen. �desany�mat nem ismertem, r�gt�n sz�let�sem ut�n meghalt �s apu nem is keresett mag�nak �lett�rsat. Azt mondta, mi megvagyunk kettecsk�n, m�gis ha valami gond ad�dna, ott van nagyi, � biztosan seg�t. Nagyi volt a p�tmama. Most vele fogok �lni. Ez a gondolat rettenetes �s egyben gy�ny�r� volt, �gyh�t el�vettem egy �res f�zetet �s amilyen sz�pen csak tudtam, fel�rtam r� a c�met: “Rita napl�ja”. Az els� lap jobb sark�ba nyomtam a mai d�tumot: 1998. j�lius 23. De mit �rjak bele? Annyi �rz�s t�m�r�lt bennem, a csal�ddal, iskol�val kapcsolatban, hogy �jra �rr� lettek rajtam a k�nnyek…

Le�rom a v�lem�nyem itt!